Látnivalók
Gyömrői Kulturális és Turisztikai Egyesület

Látnivalók

Történelmi és kulturális emlékek

Műemlékek: A város nevezetességeinek nagy része szorosan összefügg a település helytörténetével. Ezért előfordulhatnak esetleges ismétlődések. Az alábbiakban részletesebben is megismerkedhetünk büszkeségeinkkel. Úgy fűztem egy csokorra látványosságainkat, mintha egy virtuális városnézésen vennénk részt. A sorrendiség egyben a célszerűséget tükrözi. Olyan útvonalat dolgoztam ki, melyet követve minden gyöngyszemet megtalálhatnak, felfedezhetnek a városba látogatók.

Az utunk jelen esetben Üllő felől kezdődik. Ez azoknak ad könnyebbséget, akik Üllő irányából érkeznek városunkba. A többi irányból érkezőknek sem kell csüggedniük, hiszen könnyen tudnak csatlakozni ehhez az útvonalhoz, a város térképét segítségül véve a biztonságos eligazodás érdekében. Gyömrő város településszerkezetileg két nagyobb részre osztható. A régi, falusi rész volt eredetileg a település központja. Itt található a legtöbb műemlék és látványosság.

A „Falu” nevezetességei

Gyömrőn a történelem során számos neves ember megfordult: írók, politikusok, történelmi nagyságok. Mindenkiről őrzünk emlékeket. Kiről azért emlékezünk büszkén, mert itt született, s lett a magyar történelem kimagasló egyénisége, mint például Teleki László. Kkiről azért, mert a magyar tudományos élet rangos személyisége volt, s itt lakott Gyömrőn egy ideig, mint Teleki József. Táncsics Mihály volt az, aki itt bujdosott rövid ideig a szabadságharc letiprása után, s erről könyvében később megemlékezett. Eljutott ide Kossuth Lajos ceglédi toborzó „üzenete” is.

Mánya-rét – Rákóczi Emlékoszlop

Gyömrő történetét mégis mindenkinél leginkább II. Rákóczi Ferenc gyömrői táborozása kapcsolja össze a nemzet történelmével. 1705. július 3.: Gyömrő legfényesebb históriai napja, amely a nemzeti történelem nagy eseménye is volt. Rákóczi gyömrői táborozása nem a legendák ködébe vesző, hanem történelmi valóság, s a gyömrői beszéd, mely írásban is olvasható, kortörténeti és irodalomtörténeti ritkaság egyben. Röviden tekintsük át, hogyan is jutott el II. Rákóczi Ferenc Gyömrőre.

II. Rákóczi Ferenc kapcsolata Gyömrővel

1703. májusában Rákóczi által kibontott „Cum Deo Pro Patria et Libertate” (Istennel a hazáért és szabadságért) feliratú zászlók alatt sikeres hadjárat indult a császáriak kiverésére. A kezdeti időben a kuruc seregek Bécsújhelyig szorítják vissza a császáriakat. De az 1704-es esztendő és 1705. első hónapjai szerencsétlen fordulatot hoztak. Károlyi Sándor az osztrák határról a Dunántúlon keresztül visszavonulóban (Balaton-) Kilitinél az őt üldöző Heister tábornagytól 1705. június 22-én az ellenség kezére került.

A Fejedelem június 26-tól Ócsán vesztegelt a Duna mentén történő eseményekre figyelve. Július 3-án indult meg Ócsáról és Bercsényi tanácsára még ezen a napon Gyömrőn veretett tábort. A Fejedelem Gyömrőn tűnődött: most merre forduljon, mihez kezdjen. A szomorú hadi helyzetet még tetézte, hogy Károlyi Sándor főgenerális tiszántúli lovasezredeiben nyoma sem volt a harci kedvnek. Nem szívesen hagyták el a Tiszántúlt, ahol otthonukat az ellenség támadása fenyegette. Csüggedtek voltak azért is, mert 1705. nyarára sok helyen kiéleződtek a jobbágykatonák és földesuraik közti ellentétek.

Károlyi Sándor azt tanácsolta Rákóczinak: erős szigorral kellene rendet teremteni, megfélemlítéssel, megtizedeléssel megállítani a szökdösését. Rákóczi nem fogadta meg a tanácsot. Úgy gondolta, hogy eleget pusztítja a magyart az ellenség. Beszédet intézett katonáihoz. Rákóczi gyömrői beszédében a katonák szívéhez szólt. Rádöbbenti katonáit: kötelességeink vannak hazánkkal szemben. Ne csak kapni akarjunk hazánktól, hanem ha kell, ha szükséges adni, áldozni is érte. A hazaszeretet parancsát a reformkor nagy írói, gondolkodói előtt Rákóczi itt fogalmazta meg Gyömrőn, a Mánya-réten, 1705. július 3-án. A beszéd hatása óriási volt, ezt igazolja a szabadságharc sikeres folytatása. De Rákóczi őszintesége a későbbi korok, s a ma emberét is megfogja. A Fejedelem beszéde akár ma is aktuális lehetne.

Rákóczi hagyományőrzés Gyömrőn

Gyömrő féltve őrzi Rákóczi emlékét és számos hagyománnyal ápolja azt. Nem véletlen, hogy az 1941. július 20-án megtartott cserkésznapon a 836. sz. Könyves Kálmán cserkészcsapat Hegyi Füstös István: Rákóczi Gyömrőn c. történelmi játékában eleveníti fel a Fejedelem gyömrői táborozását. Itt hangzott el először teljes terjedelmében Rákóczi gyömrői beszéde. Az sem véletlen, hogy a település lokálpatriótái Rákócziról nevezték el 1954-ben a Falumúzeumot, mely egyben Pest megye első falumúzeuma volt.

A gyömrői seregszemle egykori színhelyét ma emlékoszlop jelöli a Mánya-réten, melynek felállítása 1955. július 3-án sem volt mindennapi esemény. Az emlékművet Esze Tamás a kuruc korszak neves történésze avatta fel. Idősb Pál Mihály tervezőmunkájában gyönyörködhetünk az Üllő-Gyömrő bekötőút mentén, Üllő felől jövet baloldalon, mielőtt beérnénk Gyömrőre. A hagyományápolásnak fontos állomása volt, hogy a 710 éves Gyömrő öregfalusi iskolája 1987. július 1-jén felvette II. Rákóczi Ferenc nevét. Ekkor került felavatásra Pál Mihály szobrászművész Rákóczit ábrázoló domborműve nemes vörös gránitlapon az iskola falán.

Ugyanennek az iskolának udvarán 2005. május 15-én került felavatásra a Rákóczi harang, a Fejedelem beszédének 300. évfordulója tiszteletére. A harang II. Rákóczi Ferenc nevét viseli, hogy kicsik és nagyok emlékezzenek. Ézsaiás próféta is azt írja: „EMLÉKEZZETEK A MESSZE RÉGI KOROKRÓL!” Szende Márta – akkori igazgató asszony – így illette a harangot az avató ünnepségen: „Emlékezzünk, legyen példa előttünk a nagyságos fejedelem a gazdag főúr tette, aki életét, vagyonát hazájáért áldozta. Kerüljenek ki a faluból, az általános iskolából majd olyan gyerekek, akik felnőttként is átérzik, hogy környezetükért, városukért, hazájukért önzetlen szolgálatot végezzenek.” A harang és a harangláb közadakozásból készülhetett el. A harangállítás gondolata a 2004-2005-ös tanév elején merült fel az iskola vezetése és a tantestület körében, mivel az iskola is szerette volna a 300. évfordulót méltóképpen megünnepelni, az évfordulónak maradandó emléket állítani. Valamikor a falusi, tanyasi iskolák udvarán gyakran állítottak harangot. Mivel az iskola a település „Falu” részén található, és közismertebb nevén „Falusi iskola”, szinte kézen fekvő volt az ötlet. A harangra felkerült – Pál Mihály hozzájárulásával – II. Rákóczi Ferenc portréja. A harang ifjú Farkas Titusz harangöntő munkáját dicséri, a harangláb pedig Bognár Andor ács művészi alkotása. A harang megszólal a tanévnyitó ünnepélyeken, emlékeztetvén a diákokat és a pedagógusokat egyaránt arra, hogy új tanév kezdődik, valamint felnézve a harangra – fel az ég felé – erőt tudnak meríteni munkájukhoz. A harang megkondul továbbá ballagáskor, március 15-én, október 6-án, október 23-án, a Rákóczi Napok alkalmával, az iskolai ünnepélyeken elődeinkre emlékezve, egy pillanatra megállva, ünnepibbé téve a megemlékezést.

Örömmel tölt el bennünket, gyömrőieket, hogy a Mánya-réten a Rákóczi-emlékműnél minden év július első hétvégéjén megemlékezik a település Rákóczi gyömrői táborozásáról, tábortüzet gyújtanak, s elhangzik a gyömrői beszéd is. 1997-ben az esemény országos jelentőségűre emelkedett, és a rendezvény az Országos Rákóczi Napok elnevezést viseli. Kézműves foglalkozások, komolyzenei hangversenyek, ünnepi műsorok várják a rendezvényre kilátogatókat. A színes programok mellett 2004. óta Díjugrató lovasversenyen a Rákóczi kupáért versenyezhetnek a helyi és ideérkező amatőr lovasok. Helytörténész konferencia került megrendezésre 2005. június 4-én az idősb Pál Mihály Hagyományőrző és Művészeti Kör szervezésében. A tanácskozásra meghívást kaptak a gyömrői helytörténészek, valamint a környékbeli – Rákóczi hagyományokat őrző – települések helytörténet kutatók is. Egy évvel később a X. Országos Rákóczi Napok alkalmával került bemutatásra ünnepélyes keretek között a konferenciáról készült kiadvány, melynek címe: Rákóczi Gyömrőn. 2005-ben hagyományteremtés szándékával a helyi GIANT-Gyömrő Kerékpárszakosztály a 300. évforduló tiszteletére 300 km-es Rákóczi Emléktúra elnevezéssel kerékpártúrát szervezett, melyen a rossz idő ellenére szép számban vettek részt. 2006-ban a túrát 280 km-es távon megismételték. A túra lényege, hogy olyan településeket keressenek fel a kerékpárosok az útvonal során, melyek szintén őrzik és ápolják II. Rákóczi Ferenc emlékét.

Gyömrő igazán kitett magáért a 300. évforduló alkalmával. Az is mutatja ezt, hogy egy régi, azonban nagyon szép – már a feledés homályába merült – hagyományt elevenített fel Perényi László – lelkes lokálpatrióta közreműködésével. Ahogyan régen, úgy napjainkban is a Rákóczi Napok előtti héten minden este 20 óra körül tárogatószó hirdeti Gyömrő egész területén hallhatóan a megemlékezés programjait és hívogatószavával csalogatta a gyömrőieket az ünneplésre.

Teleki kastély

A gyömrői Teleki kastéllyal való első találkozásra igazság szerint csak hintóval, szekérrel, vagy még inkább gyalog szabadna jönni. Bármilyen irányból is, már 20-25 km távolságból feltűnik az épület jellegzetes körvonala; s közeledve felé, átélhetjük az építészeti környezet és az azt körülölelő domboktól hullámzó táj harmonikus egységének élményét. Ez a lenyűgöző hatás a tudatos léptékválasztás és a környező tájba komponálás virtuóz megvalósításának köszönhető. S aztán egészen közel érve hozzá, megejt a klasszikus arányrendszer nyugalma, mely szigorúsága mellett az időtlenség derűjét sugallja.

Lassan 150 éve, hogy Gyömrő ezt a míves veretű koronát viseli homlokán. Nagy idő ez, s ha hozzáadjuk elődjének – melynek alapjaira épült – idejét is: a Mayerhoffer János által tervezett, későbarokk stílusban épült palota fennállását, - ez az időtartam a magyar történelem több jelentős korszakán is átível. Falai évszázadokon át az ország életét jelentősen meghatározó grófi Teleki családnak adtak otthont, úgy, hogy ugyanakkor itt otthont találtak az országépítő gondolatok is. Nemzeti és családi drámák, pusztító vérzivatarok hullámverésében méltóságteljesen emelkedett a hazafias tenniakarás és a kultúra szigetének világítótornya. Az 1770-es évek elején Teleki József a marosmenti Gernyeszegen építi kastélyát, s ezzel egyidőben építi a gyömrőit is, melyet édesapjának, Teleki Lászlónak szán. Ez a palota 1835-ben leégett. Kubinyi Ferenc ügyvéd, levéltári gondnok így ír: „Most már, miután a gyömrői residentiát szerencsétlen fátum érte – az archívumot Pestre kéntelenítettünk által tétetni…” A felbecsülhetetlen értékű könyvtárt számtalan korabeli nagyság – közöttük Kazinczy Ferenc is – megcsodálta. A Teleki család a kor legnagyobb szellemeivel tartott kapcsolatot. Nagy példája ennek, a Kazinczyval való barátság mellett, például a művészet világraszóló nagyságával, Antonio Canovaval tartott kapcsolatuk is. Ennek ma is látható bizonysága a gyömrői református templomban elhelyezett, carrarai márványból készült dombormű.

A leégett kastély alapjaira Teleki Sámuel új épületet terveztetett Hild Józseffel, a kor híres építészével, aki egyebek között a budapesti és az esztergomi bazilikát építette. Ez a ma is álló klasszicista stílusban épült kastély 1840-47-ben készült el, melyről a „Honderű” XIX. századi folyóirat értesít. Az új, főúri kastély tervezője minden bizonnyal a versailles-i példát követve alkotta meg az épület és környezete együttes kompozícióiba illesztésének jellegzetes és nagyon szép példáját. A falu felől a kiskastély és a gazdasági épületek közötti kerten át lehetett a kastélyba érkezni, ahonnan, mint a zsilipből kizúduló víz, áramolhatott a látogató tekintete a kinyíló, végtelen messzeséget kínáló táji látványra. A park utakkal szabdalt, különleges növényekkel pompázó arborétum volt. A háborút a Teleki kastély szinte sértetlenül átvészelte. 1945-ben az idelátogató még megcsodálhatta a gyönyörű bútorokkal berendezett, gazdag festményekkel és szobrokkal díszített belső tereket. Aztán a kastély gazdáit elkényszerítették, a berendezést és a mozdítható, építkezésnél felhasználható anyagokat széthordták. A különleges fákat – közöttük a Tessedik Sámuel által Afrikából küldött „ős-akácfát is – is kivágták… Az 50-es évekre már csak a meredező csupasz falak maradtak. A hatvanas években vetődött fel a kastély megmentésének a gondolata. Az épület helyrehozatalát a megye vállalta, azzal a céllal, hogy oda a létesítendő Gyógypedagógia Intézet internátusát helyezi majd el. A helyreállítási munkák 1967-1968-ban folytak; ugyanakkor emelték a kastélykertben az iskola és a pedagógus lakások sivár kockaépületeit is.

Ez a helyreállítás semmiképpen nem vonatkozott a műemléki rekonstrukcióra. Az anyagi szűkösség csak a főbb építészeti tagolások folthatásának megjelentetését tette lehetővé. A finoman faragott kőpárkányzatok, kávakövek, konzolok és pillérfejezetek az ún. „kihúzott” vakolatréteg alá kerültek. Olyan volt ez az egész, mint egy szép hölgy lefátyolozva, akinek hajlékony termetén, kecses mozgásának láttán elgyönyörködhetünk, de selymes bőrének és szépívű szájának látványa rejtve marad előttünk. A teljes értékű rekonstrukció kísérletének lehetősége 1989-ig váratott magára. A Gyógypedagógiai Intézetet fenntartó Pest megyei Tanács abban az évben biztosítani tudta az épület külső megjelenése teljes műemléki rekonstrukciójának költségeit. Az eredeti tervrajzok és az épségben megmaradt építészeti- és dísztő elemek feltárása után az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei rekonstrukciós tervet készítettek, s ennek alapján fejeződött be a munka.

Sajnos a kastély épülete belülről nem látogatható, egyrészt az ott lakó gyermekek védelmében, másrészt az épület berendezéséből és régi pompájából már nem látható semmi. Azonban bízunk benne, hogy a külső monumentalizmus és a klasszicista stílus párhuzamos vonalai mindenkit lenyűgöznek.

Teleki család kriptája

A gróf Teleki nemzetség családi kriptájában a történelmi família tagjainak koporsóit falak rejtik a mélyben. A gyönyörű építmény gondosan védett műemlék a cserkészek gondozásában. A kripta a „falusi temetőben” található, mely a XIX. század második felében kezdte el betölteni rendeltetését. A keleti részben, a szépen magasodó – Golgotára emlékeztető – domb Feszülete körül a római katolikus hívek temetkeztek. Itt található lovag Bakó Károly családi kriptája. Az orgona-bokrokkal benőtt határokon túl, nyugat felé a reformátusok csillagos kopjafákat, vagy simán ívelt tetejű fejfákat állítottak szeretteik hamvai fölé. A temetőben található másik kripta – Gyömrőy Aurél családjának címerrel ékesített nyughelye – most ravatalozóul szolgál. Az északi oldalon, a szomszédságban található az ódon, izraelita temető.

Kőhíd

A Kőhíd esetében messzebbre kell visszatekintetünk a történelemben. A Római Birodalom hidat veretett a Dunán, s amikor hallgattak a fegyverek, folyt a cserekereskedelem a nomádokkal. A legenda úgy tartja, hogy a Kőhidat is római őrtorony őrizte, s alapjait több mint 60 éve meg is találták. Római korra emlékeztető leletek is előkerültek. Ekkor alakulhatott ki a később az Alföld felé induló út, amelyet a középkori térképek Pesti útnak is jelölnek. Az idők során fontos szerepet töltött be a híd. Ennek az alábbiak is bizonyosságot adnak.

Amióta az emberiség felfedezte a sót, fontos szerepet játszik életében az étkezés terén, valamint az élelmiszer tartósításában egyaránt. Ennek a természeti kincsnek a jelentősége kezdetben a cserekereskedelemben mutatkozott meg. Az erdélyi sót már a rómaiak is bányászták, és a kitermelés után a birodalom belsejébe szállították. A só szállítása vízen tutajok segítségével, illetve az utakon szekerek segítségével történt. A tutajozás, azaz a só vízen szállítása nem mindenhol volt lehetséges. Ilyen esetben a só szállítását úgy oldották meg, hogy a parton felépített sóházakban a sót elhelyezték, majd onnan kereskedelmi utakon továbbszállították. Az oklevelek környékünkön 2 kereskedelmi útról tesznek említést. Az egyik a Tápióság – Süly – Sáp – Oszlár – Mende irányába haladó, a másik jelentős útvonalat még ma is „Só út”-nak nevezik. Egyes szakaszai földútként még ma is járhatók. Gyömrővel kapcsolatban az oklevelek 1361-ben tesznek először említést a kereskedelmi út kapcsán. A Pest-Szolnok kereskedelmi útvonal gazdasági szempontból igen fontos szerepet töltött be. A Tiszán Szolnokig leúsztatott só innen folytatta útját Pestre, majd tovább nyugat felé. Az út nyomvonalának megválasztása nemcsak a terepviszonyok megítélése szempontjából, hanem a nagyobb patakokon való átkelés helyének kiválasztása miatt is fontos volt. a kisebb patakok keskeny medrén való átjutást fahidakkal is meg tudták oldani, de a széles, mély meder átívelése kőhíd építését igényelte.

A gyömrői híd építéséről kevés adat maradt fenn. A patak, amin átível, most keskeny medrű, kis vízhozamú. Kőhíd építésének szükségességére adhat némi magyarázatot Marsigli 1726-ban a Dunáról írt háromkötetes munkája. Ebben a folyót 18 szakaszra osztotta. Az ötödik szakaszról a következőket írja: „… egy vízdúsnak jelzett folyó Gyömrő felől közeleg, és a mai Soroksár alatt ömlik a Dunába.” Szurcsova voda névvel jelzi. „Ma gyömrői víznek ösmerjük, s voltaképpen már csak medrének nyomai maradtak fenn.” A leírás alapján feltételezhetjük, hogy a honfoglalást követő századokban ennek a területnek a vízbősége igen jelentős volt, és szükségessé tette a gyömrői Kőhíd megépítését. Ennek megerősítéseként szolgál az az 1734-ből származó – a gyömrői református egyház törzskönyvében olvasható – feljegyzés, mely szerint a gyömrőiek is foglalkoztak só-szállítással.

A híd szélessége kb. 8 m, a medret átívelő hosszúsága 7 m. Két oldalt kiszélesített feljáratokat építettek. Járófelülete az út szintjétől kissé kiemelkedik. A híd faragott kőből épült, későbbi időkben vakolva, a szegély, valamint a tám részek betonozva lettek. A hídon áthaladó Gyömrőt átszelő utat Balla Antal 1793-ban megrajzolt térképen „Via Commercialis”-nak, azaz kereskedelmi útnak tüntette fel. A Tápió mentén Tápiógyörgyétől Zsigerpusztáig ez az út még ma is fellelhető. Szakaszait ma dűlőként, és „Só út”-nak emlegetik. 1847-ben, amikor megépült a Pest-Szolnok vasútvonal, a „Só út” elveszítette jelentőségét. Egyes részeit a későbbiekben kiépített szilárd burkolatú útként felhasználták, további részeit földútként vették igénybe. Összességében elmondhatjuk, hogy a XIX. század végéig ez volt az a kapocs, amely összekötötte Gyömrőt a fővárossal és általa szinte az egész ország vérkeringésébe bekerült. Továbbá biztosította a település számára a fejlődés kiváló lehetőségét. A Kőhíd és közvetlen környéke a tengerszint feletti 137 m magasságával egyben Gyömrő legalacsonyabb pontja.

Tájház

Az 1840-es években készült épületet a lakosok pénzadományaiból, ill. a Műemléki Felügyelőség támogatásával vásárolta meg a község, és az id. Pál Mihály Baráti Kör szervezésében, széles körű társadalmi munkával állították helyre. Megnyitására 1983-ban került sor. Néprajzi-, helytörténeti- és képzőművészeti kiállítás kapott otthont falai között. A ház belesimul egy szakaszosan még fellelhető, hagyományos, fésűs utcaképbe. A szalagtelek két oldali soros beépítése (egyik oldalon ház, a másikon pince, fészer, ólak) is a gyömrői népi építkezés jellegzetes vonása volt.

Ha végigsétálunk a falu régi utcáin, még több eredeti állapotban megőrzött házon csodálhatjuk meg a népi építőművészet remek alkotásait a változatos formájú tornácokat. Ez a kiváló funkcionális szerkezeti megoldás a házak külvilág felé kitárulkozó része, átmenet a külső és belső tér között. Rossz időben könnyebbé tette a több-bejáratú házon belüli közlekedést. A tornác a XIX. sz. folyamán vált a magyar ház jellegzetességévé, és Gyömrőn a későbbi, klasszicista stílusú oszlopok mellett a legrégebbi, mellvéd nélküli formák is megőrződtek. A faoszlopos oldaltornácok szép példáit lelhetjük fel még ma is több portán. A tájház épülete téglaalapra épült vert fal, oromfalas, szarufás nyeregtetőjét korábban vegyes nád-zsúp, most hornyolt cserép fedi. Az utcafronton és az udvari oldalon kisméretű, kétszárnyas, háromosztatú ablakok láthatók. Az 1991-es felújítást követően az első 3 helyiség a nagyobb ajándékozások és a folyamatos gyűjtések során létrejött néprajzi anyagot mutatja be, a falura általánosan jellemző belső tér rekonstruálásával. Az első ajtón belépve a pitvarba jutunk, ahol a kenyérdagasztás eszközeit, a vizespadot, tároló edényeket helyeztek el. A füstös konyhát két paraszt-barokk oszlopon nyugvó, tányérokkal köcsögökkel díszített boltív választja el. A szabad tűzhelyen a főzésre szolgáló cserépedények, a vasháromláb - egy korábbi főzési technika emlékei. A szemközti oldalon, a szobát fűtő kemence nyílása mellett, a sütés eszközei, tároló edények láthatók. A konyhából a nyílt tűzről áramló füst a szabadkéményen át távozott. A széles kürtő a tartósításra szánt szalonna, kolbász, sonka füstölésére is lehetőséget biztosított.

A pitvarból jobbra nyílik az első szoba, a „tisztaszoba” vagy „nagyház”. Az elsősorban reprezentációs célokat szolgáló szoba padlózata döngölt föld, amelyre házi szövésű rongypokrócokat terítettek. A sarkos elrendezésű helyiségben a boglyakemencével átellenesen áll a sarokpad és az asztal, amelyen református hagyomány szerint mindig biblia és zsoltáros könyv volt. Szintén felekezeti jellemző az „Aradi tizenhárom”-ról készült olajnyomat, és az oldalfalon elhelyezkedő tükörbe tűzött Kossuth-kép. A tükör alatt áll a sublót, amelyben elsősorban az ünnepi viselet darabjai kaptak helyet. A másik két sarkot az ágyak foglalták el. Az ajtó melletti, fekhelyként szolgáló ágyon a régi, fehér vászonviselet darabjai vannak. Az átelemben álló, bagolyfejes díszítésű vetett ágy a család gazdagságát reprezentálta. A szobában látható bútorzat csaknem egészében özv. Karsai Lászlóné ajándéka, aki férje szüleinek hagyatékát adományozta a Tájház javára. A pitvarból balra nyíló hátsószoba, „kis ház” a köznapi élet színtere volt. Itt kerül bemutatásra a kenderfeldolgozás és a fonás-szövés munkafolyamatának eszközkészlete. Az udvarról nyíló hátsó ajtók egykor a kamrába, ill. az istállóba vezettek. Jelenleg a két egymásba nyíló helyiségben a település helytörténeti anyagából készült kiállítást tekinthetnek meg a látogatók. A kétoldali sorosan beépített telek másik oldalán a rekonstrukcióban felépített fészer alatt a XX. sz. elején használatos gazdasági eszközök láthatók. A tájház külső képe, és belső elrendezése, kiállításai Gyömrő hagyományos népi életének mozzanatait, a település történetét kívánja bemutatni a látogatóknak, minél nagyobb hitelességre törekedve.

Puky kastély

A kastély a Tájházzal szemben egy nemesi villa volt, amely nem az építészeti stílusa, vagy műemléki volta miatt érdekes, hanem az itt lakott személyek által. A régi falunak a „főszögi” részén, a Pesti úton volt valamikor egy kis udvarház. Ezt a házat a Fáy családtól zálogbirtokként Kostyán Imre lakta (1750). Az udvarházat a Puky család örökségeként visszavásárolta a Kostyán család utódaitól. Ebben a házban lakott Puky László (1755-1802) és fia Károly az író. A Telekiek korában Gyömrőn virágzó társadalmi, kulturális élet volt. Híres személyiségek éltek itt, vagy látogattak ide. Csokonai Vitéz Mihály többször volt vendége Puky István, gyömrői birtokosnak, akihez baráti szálak fűzték.

A kastély a Puky családtól a Szilassy családra öröklődött. A régi udvarház területén Szilassy János (1822-1890) építhette a ma is látható kúriát. A századfordulón épült Samarjay-villa azon a helyen áll, ahol a XVIII.-XIX. században a Puky család udvarháza volt. A kastélyt 1914-ben az erdélyi származású lovag Bakó Károly vette meg, és lakott benne haláláig. Később báró Petricsevics Horváth Emil birtokolta. A világháború után az aránylag épen maradt kúriát az izraelita hitfelekezet vásárolta meg, és alakította át gyermekotthonává, majd 1952-ben öregjeik szeretetotthonává. Az intézmény felekezeti jellegű volt. Szigorúan kötött rítusai nem tették lehetővé, hogy bárkit befogadjon. A 60 főre tervezett otthon berendezése kezdetben egyszerű, kórház jellegű volt. Abban az időben a beutaltak bútoraikat is magukkal vihették. Legtöbben lakásuk helyett kapták az itteni elhelyezést. Az idős emberek hetente kétszer részesültek orvosi ellátásban; könyvtár, rádió, TV, és különböző társasjátékok kötötték le idejüket. 1971. november 8-án nyílt meg a második szociális otthon, a régi szomszédságában. A szép, modern létesítmény három év alatt épült fel. Ligetes parkja közös a régivel. Napjainkban az Erdei Fenyő Idősek szociális otthona működik az épületegyüttesben.

Teleki kiskastélyok

Ürményi Bernát nevéhez fűződik a kiskastély építése. A szemben található Nepomuki Szent János Római Katolikus Kápolna építésével egyidőben (1777) épült fel. A kiskastély tervét is valószínű, hogy Fellner Jakab készítette. Ürményi Bernát korán elhunyt, és birtokát gróf Almássy Pál vette meg. Ő lakta a kiskastélyt is. Almássy Páltól 1805-ben gróf Wartensleben Károly vette meg a birtokkal együtt. Wartensleben gróftól pedig özvegy báró Mészáros Józsefné (Diószeghy Mária) veszi meg vejének, gróf Teleki Lászlónak 15 000 forintért. A Teleki család bővítette az épületet, ekkor kapta klasszicista stílusú vonalait. Az 1800-as évek végén gróf Teleki Sándorné úrilakjaként ismerték. A II. Világháborúig volt a Teleki család tulajdonában. Jelenleg 7 tulajdonosa van a területnek. Az épület utcára néző keskeny homlokzata háromszögű oromzattal zárt háromtengelyes: a középsőben zsalut utánzó vakolású vakablak kísért, süllyesztett keretezésű középső ablaknyílás, az elválasztást keskeny toszkánpillérek alkotják, amelyeken párkány vonul végig. A középső ablak felett félkörívű süllyesztett falmező. Az oldaltengelyekben egy- egy süllyesztett ablak. Az ablakok könyöklőn állnak, amely egyúttal sima övpárkány is. Az udvarra néző homlokzat ugyancsak háromtengelyes, középen két toszkán félpillértől kísért bejárattal (egyik kastélyon már lecserélték) felette egyenes szemöldökpárkány. Az oldalsó tengelyekben ablak, ezek közül csak a bal oldalinak maradt meg könyöklőként az egykori övpárkánya. Ehhez az épülethez hosszan elnyúló, dísztelen istálló csatlakozik. Látszólag régebbi épületmag felhasználásával épült.

A területen kiváló idegenforgalmi központ kialakítása lenne célszerű. Nepomuki Szent János Római Katolikus Kápolna. A Teleki kiskastélyokkal szemben található kápolnát 1777-ben Ürményi Bernát gyömrői földesúr építtette barokk stílusban. A harangot 1782. május 12-én szentelték. A kápolna tervezője és építője Fellner Jakab volt. A belső tér kialakítója valószínűleg Kilian Ignaz Dietzenhofer volt. A kápolnát Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel. A kápolna egy korábbi katolikus templom romjain épült. 1823, 1833 és 1845-ben javították a tornyot, tetőzetet, ablakokat stb. 1833-ban új templomot készítettek, 1877-ben a templomot jelentékenyen megújították 2000 forint költséggel. Üllő filiáléja volt 1914-ig. Jellegét tekintve magaslaton épült, szabadon álló, egyhajós, középtornyos, barokk stílusú kápolna. Délnyugat felé néző főhomlokzata három részre osztott, falitükörrel díszítve, s ezekben egyenes záródású ablak, szemöldökmezőben cseppdíszes táblával. Félköríves, kőkeretes kapu, szalagdíszes zárókővel. Rozettával díszített fa ajtószárny vas forgópánttal. A homlokzatot közepén félkörívesen emelkedő tagozott párkány zárja le. A tetőzet felett emelkedik a kétszakaszos torony. Falsávval keretezett felső részének mind a négy oldalán félköríves ablak. Hegyesszögben megtörő párkány felett törtvonalú sisak. A külső kiképzés is Fellner Jakab hatását mutatja. Az oldalhomlokzatok kettős falsávval vannak díszítve. A jobb oldali falmezőben széles szegmentíves, kőkeretes ablak, a bal oldalin ugyanilyen vakablak.

A hajónál keskenyebb szentély egyenes záródású, mindkét oldalon egy-egy szegmentíves ablakkal. A karzat alá lépünk be, amely félkörívesen kapcsolódik a hajóhoz. Kihasonló mellvédjén táblák, kazettás zárókő. A karzatot magába foglaló épületrész keskenyebb a hajónál. A nyolcszögletes alaprajzú hajót függőkupola boltozza. Két oldalt hevederív szélességű félköríves falmélyedésben vannak az ablakok. A négy keskenyebb oldalon egy-egy mély, félköríves falfülke, felettük kétrészes párkány. A hajó felső kiképzése a magasabb és alacsonyabb félkörívek változó harmonikus hullámmozgását adja. Félköríves diadalív kapcsolja a hajóhoz az egyenes záródású szentélyt, amelyet kupolaboltozat fed.
 A berendezés része a beépített koporsó alakú oltárasztalon fehérre festett copfstílusú fa tabernákulum. Kétoldalt hozzákapcsolódó posztamenten egy-egy térdelő, aranyozott ruhájú angyalszobor fából. Hátul az oltárasztalba beépített fiókos szekrény a felszerelés része. Az oltárasztal felett látható az oltárkép, mely Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Az alkotás rozettákkal díszített keretbe foglalt olajfestmény, ismeretlen mester műve a XVIII. századból. A szentélyt a hajótól szögletes alakú, tagozat, bábos kőkorlát választja el, közepén a bejáratánál egy-egy széles pillér, vályúzatos csigával díszítve.

A padok barnára festettek, szépvonalú barokk munkák. A templom szentélye melletti 2 fülkében látható Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Margit közel életnagyságú kőszobrai. (Járics Ernő alkotásai) Pató Gyula gyömrői lakos adományozta. A kápolna rossz állapota miatt javításra szorult. Ennek céljából alakult a „Nepomuki Szent János Templom Alapítvány”, amely kitartó munkával gyűjtötte a kápolna javításához szükséges összeget. A kuratórium elnöke ifj. Pál Mihály Munkácsy-díjas szobrászművész. A templom teljes felújítása 2001-ben készült el. A kápolnában heti egy alkalommal – vasárnap 11 óra 30 perckor – van szentmise, melyet Szekeres Mihály gyömrői plébános celebrál. Évente egy alkalommal az Országos Rákóczi Napok keretén belül a gyömrői Eszterházy Pál Katolikus Vegyeskar ad ünnepi hangversenyt II. Rákóczi Ferenc tiszteletére és emlékére.

I. Világháborús Emlékmű

Az 1914-1918-as I. Világháború utolsó hónapjában 1918. októberében nyilvánvalóvá vált, hogy az addigi Osztrák-Magyar Monarchia hadvezetése és államvezetése nem alkalmas feladatainak ellátására. Összeomlott minden frontvonal és megfelelő vezetés nélküli, sokat szenvedett katonák igyekeztek minél hamarabb hazatérni. A történelmi Magyarország határai így védtelenné váltak. Az I. Világháború alatt – mindinkább annak második felében – az iparvárosokban, különösen Budapesten és annak vonzáskörzetében, így Gyömrőn és a Gyömrői-járásban folyamatos változás volt érezhető mind a közéletben, mind pedig a politikában. Miután Gyömrőről és a járásból sokan jártak be Pestre és a pesti gyárakba dolgozni, az ottani munkások körében állandó változtatás igyekezete volt észlelhető. Gyömrőn az akkori direktórium működése alatt a maga terv nélküli munkálkodása jóformán semmiféle községfejlesztési tevékenységet nem tett állandóvá.

Számos olyan rendelkezést hoztak a fővárosban, mely nem sok építő eredménnyel bírt, annál inkább félelmet keltett a lakosság körében. Ilyen volt például az iskolák állami kezelésbevétele, s onnan a keresztény-nemzeti szellemű oktatás kitiltása. Ezen felül üldözték az egyházak papjai, betiltották a nyilvános vallásgyakorlást. Még a híveket is üldözték. Nem engedélyezték a harangozást, a nyilvános utcai körmeneteket és a hasonló vallásos megmozdulásokat. Ez mélyen sértette Gyömrő vallásos lelkületű és – bármilyen valláshoz tartozó hívek – hitüket gyakorló lakóit, akik érezték és mélységesen elítélték papjaik korlátozását. A direktórium saját kezdeményezésére őrizetbe vetette gr. Teleki Tibort. A szegény falusi emberek méltatlannak tartották az ilyen eljárást, de nyíltan nem mertek fellépni, hiszen mindenki meg volt félemlítve. A hősi halált halt áldozatoknak állít emléket az I. Világháborús Emlékmű, mely a II. Világháborús Emlékmű szomszédságában található. 2006-ban a közelben lévő körforgalom építésének megkezdésekor elszállították a helyszínről, azonban 2009. november 1-jére – Mindenszentekre – visszaállították eredeti formájában.

II. Világháborús Emlékmű

A gyömrőiek évtizedekig csak lelkükben és szívükben őrizhették azt az évszámot, amikor a II. Világháborúban elesett szeretteik emlékére gondoltak, otthonukban – jelképesen gyertyát gyújthattak, mert nem volt hely, ahol leróhatták volna kegyeletüket mindazok előtt, akiket 1945. májusában véget ért, csaknem hat esztendős háború elragadott.

A II. Világháború emlékműve kegyeleti és emlékezőhely kívánt lenni a családoknak, hozzátartozóknak, a település lakóinak a háború vérzivatarában elesett, eltűnt gyömrői lakosoknak.

Az emlékmű egyben tiltakozó szimbólum a háború ellen, a béke megőrzésére, a félelemnélküli emberi létre.

Az emlékhely az 1941-1945. évi II. Világháború gyömrői áldozatainak emlékére 1990. évben került felavatásra, felszentelésre.

Az emlékmű közadakozásból valósult meg. Az áldozatok emlékműve a Gyömrőért Baráti Kör kezdeményező feladatvállalásának köszönhető. Elhatározásuk megvalósítására Emlékbizottságot alakítottak, mely az akkori tanácsot, egyházi és társadalmi intézményeket tömörítette egyben. A bizottság felvállalta a nemes cél megvalósításának személyi, tárgyi, anyagi és egyéb feltételeinek megszervezését, bonyolítását, összehangolását.

2004-ben újabb elhatározás született. A Gyömrőért Baráti Kör jelenlegi vezetősége felvállalta, hogy a II. Világháború hősi és polgári áldozatai halálának 60. évfordulóján emléktáblát állít tiszteletükre. A már meglévő emléktáblákon a katonai áldozatok nevei olvashatók. Az emléktábla avatás 2004. november 21-én volt a Nepomuki Szent János Római Katolikus Kiskápolna és a Református Templom közötti Hősök Ligetében.

Az emlékmű szintén egyedülállónak mondható az országban. A „Paraszt Piétát” ábrázolja, ifjabb Pál Mihály helybéli Munkácsy-díjas alkotása. A Piéta mindenki számára ismert kifejezés, Máriát ábrázolja, haldokló fiával, Jézussal. Azonban az alkotás mégis kuriózum, mivel a megszokott lepel helyett a paraszti ruházatra emlékeztető motívumok láthatók, a glória helyett pedig egyszerű falusi fejéket talál az odalátogató. Az alkotás tetejét az 1714-ből származó viaszpecsét másolata zárja le.

Református templom

Az 1500-as évek közepén a mai templom helyén már templom állt, mely több ízben súlyosan megsérült. 1668-ban a hívők helyreállították. 1777-ben átépítették, a hátsó falát elbontották, meghosszabbították, a tetőt fazsindellyel befedték.

1806-ban súlyos viharkár érte, ledőlt a templomtorony, a szél leszakította az egész tetőt. 1819-23 között a régi templom köré (annak lebontásával), a régi kövek felhasználásával újjáépítették. 1824-ben készült el. Ekkor még alacsony tornyú hagymakupolás volt. A templomnak két bejárata volt: az egyik a Canova dombormű helyén, a másik a mostani. A templom a jelenlegi formáját 1928-ban kapta. Tornyát karcsú toronnyá építették át, bejáratát oszlopos portikusszal tették hangsúlyosabbá.

A templom szabadon álló egyhajós, középtornyos, klasszicista stílusú épület. A régi temetődombra épült lépcsős feljárattal. Kelet felé néző főhomlokzat homorított középső része előtt portikus, négy lábazatos ión oszloppal, triglifes frízű, háromrészes párkány felett szegmentíves oromzattal. A portikus felett félköríves ablak látható. A főhomlokzatot kétoldalt magas talapzaton álló, lábazatos, kötényes fejezetű két-két pilaszter tagolja. Az egész főhomlokzatot összefogó, háromszögű oromzatból emelkedik a torony négy félköríves zárókővel díszített ablakkal. Az ablakok felett mind a négy oldalon óra található. A téglalap alaprajzú belső teret sík mennyezet fedi. A bejárati oldalon lábazaton áll és két erőteljes pillér tartja a beépített orgonakarzatot. A karzattal szemben, két vékony fa oszlopon álló, beépített fa karzat egyenes mellvéddel hangsúlyozza ki még jobban a belső teret. A szószék téglából épült, klasszicizáló, hasáb alakú, háromoldalas. Padozaton álló magas talpazat felett mindhárom mellvédlapon faltükör. A középsőben fogazattal díszített ovális keretben halászok felett levéllel díszített kelyhet ábrázoló dombormű, fából.

Canova Relief

A szószékkel szemben a falba építve tökéletesre munkált, carrarai márványból faragott dombormű van elhegyezve. Alkotója Európa XVIII.-XIX. századi klasszicista művészetének római mestere Antonio Canova. Világszerte 200 művészi alkotását tartják nyílván (Párizs: Louvre, Pétervár: Ermitázs).

Az 1797. esztendőben 10 hónapos korában elhunyt az éppen hogy megszületett Báró Vay Vilmos, majd alig egy esztendőre rá 1798-ban a nagyapja Exteni Báró Wartenslében Vilmos, és néhány hónappal később annak felesége Széki Teleki Klára grófnő is. Mérhetetlen szomorúságában a gyermekét, édesapját és édesanyját sirató fiatal édesanya Báró Vay Dánielné, született Wartenslében Eszter az 1800-as esztendőben Rómába utazván rendelte meg Canovánál a síremléket, amelyért 1812-ben 1000 aranyforintot fizetett. A síremlék csak mintegy 30 évvel a temetések után került Gyömrőre, ahol a bárónő testvére Báró Exteni Wartenslében Károly és unokatestvére Széki Teleki László gróf, gyömrői nagybirtokosok, az éppen hogy újjáépült református templom falában helyezték el az 1829. esztendőben.

A relief szimbólumokkal gazdagon díszített három mezőből áll. Középen az angyala klasszikus görög metszésben alkotva látja, hogy küldetése van. Szomorú kötelessége az élet fáklyájának kioltása. Bánatos arca jobbról érkező reggeli fényben nyugodt, békés. A balról érkező esti fények nyugtalan árnyékot csalnak rá és szeme sarkában fájdalmas könnycsepp domborodik elő, hirdetve a szobrász művészetének titokzatos lehetőségeit. A jobboldali pálmaág a Széki Teleki grófi család, a baloldali kard Exteni Wartenslében család dicsőséges életére utaló jel. A timpanonban elhelyezett rózsa, szőlő és pillangó, számunkra a művész halál fölötti reménységeiről beszél, hiszen a rózsa szépségével és töviseivel, a szőlő a terméséből sajtolt borral, a pillangó átlényegülő metamorfózisával Krisztusra mutató szimbólumok. Jézus Krisztus fájdalmasan szép áldozatával szerzett diadalt a halál felett s reménységet minden ember számára az örök életre.

A dombormű alatt található fekete márványtábla felirata: „Boldogok, akiket a puha föld takar. Számomra pedig marad a gyász és hamvaitok számontartása.”

A dombormű Magyarországon egyedülálló, melyet olasz művészettörténészek is alátámasztottak.

 Kókusz-kehely

A templom kegytárgyai közül említésre méltó a Kókusz-kehely, egy aranyozott ezüstkehelybe foglalt kókuszdiót láthat az ünnepi gyülekezet úrvacsoraosztás alkalmával az úrasztalán.

Az eredeti kehely XIII. századi erdélyi ötvös munkája, a honfoglaló magyarok által behozott tarsolylemez mintákkal díszített szép örökség.

Története a hagyomány szerint Kemény János erdélyi Fejedelemhez kötődik, aki a II. Rákóczi György Fejedelem által 1657-ben indított lengyel hadjárat során, mint főkapitány, tatár fogságba esett, s majd két esztendeig a Krím félszigeten sínylődött. Rabságában ez a kókuszdió volt az ivópohara. Szabadulása után az erdélyi rendek 1661-ben Fejedelemmé választották, ő pedig szenvedéseinek poharát a régi kehely kettévágásával aranyba foglalta és a fejedelmi asztalára helyezte.

A Kókusz-kehelyben a kókuszdiót három tatár-ördög figurát mintázó pánt szorítja „Krisztus szenvedéseivel bilincselte meg és győzte le a Sátán hatalmát” tanítják hitvallásaink. Fejedelmek, ország nagyjai álltak meg e kehely mellett alázatos szívvel, hogy megvallják bűneiket és bocsánatot nyerjenek.

Nemzedékről nemzedékre hagyományozva került végül is Erdélyből Gyömrőre. A Széki Teleki grófi család egy áldozatos tagja tette le a gyömrői reformátusok templomának úrasztalára s állt maga is mellé családjával a gyülekezettel közösséget vállalva ünnepében.

Méltó párja a kókuszkehelynek Teleki Mihály kancellár második feleségének Árva Veér Juditnak 1700-ban készített aranyozott úrvacsoraosztó ezüsttányérja és a XVIII. századi boroskancsó, melynek felirata: „Jézus Bárány vére, lelkem kincse s bére más érdem állj félre!”

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

Talán furcsának tűnhet, hogy egy iskola szerepel a kulturális adottságok felsorolásban, azonban ez az iskola a helytörténeti oktatás „fellegvára”. Először tekintsük át az épület történetét.

Amíg az 1700-as évektől egy megbecsült és tekintélyes, a nép által megválasztott bíró falu állt a falu élén, ő intézte a saját házában a gyömrőiek előkerülő ügyes-bajos dolgait. Ha változott a személy, változott a hely is. Csak később készült egy állandó épület kifejezetten ilyen célra a „Falu háza”.

Az 1876-os 33. törvény alapján folyamatosan újjá szervezték az ország közigazgatását.

Gyömrő már jóval korábban lett község, melynek élén kinevezett jegyző és választott bíró állt. Ebben az időben a faluban községháza, a mai – „falusi” – II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola helyén. Itt lakott a jegyző és volt egy iroda, valamint egy kisebb tanácskozó szoba, ahol a bíró foglalt helyet, amikor ez szükséges volt.

A jegyzőnek, később 1900-tól a főjegyzőnek nagyobb lakást épített a község, az eddigi lakását irodának alakították át.

Ahogy nőtt a feladat, úgy bővítették tovább az épületet további irodákkal, majd egy nagyobb tanácsteremmel. A jegyzői lakást és a községházát közös bejárat fölött egy téglaív kötötte össze, s rajta ragyogott a felirat „Községháza”. 1933-ig működött a faluban.

Az iskola 1987. június 12-ig a 2. sz. Általános Iskola nevet viselte, de az iskolát Gyömrő telepi részén még ma is „falusi” iskolaként ismerik.

Az öreg iskola – melynek egy része a régi községháza és főjegyzői lakás (melyről az előbbiekben már tettem említést), később református gyülekezeti terem, népbolt, tűzoltószertár, református és katolikus iskola volt –, rendkívül sok átalakításon ment keresztül, míg elnyerte mai formáját.

Az iskola 1987-ben vette fel II. Rákóczi Ferenc Fejedelem nevét. Az iskolavezetés és a tantestület célja azóta is az, hogy a névadó személyisége, a hazáért, a legszentebb közösségért vállalt önzetlen példamutatás mindig előttük legyen, és az önzetlen közösségi feladatvégzésre kötelezzen. Ennek a szellemiségnek jegyében születtek és születnek szép és tartalmas diákdolgozatok, pályázatok, szerveződnek hagyományőrző országjáró kirándulások, a Zrínyi-túrák közel 30 éve. A névfelvételkor került felavatásra ifjabb Pál Mihály domborműve is, melyről már olvashattak a Rákóczi kultusz bemutatásában.

1987. óta minden tanév végén a búcsúzó nyolcadik osztályosok közül, akik a legtöbb „fegyvertényt” vitték véghez, azaz kiváló tanulmányi eredményt értek el és magatartásuk és példamutató volt, Rákóczi diplomát kapnak.

2005-ben II. Rákóczi Ferenc gyömrői beszédének 300. évforduló tiszteletére Rákóczi harangot avattak, melyről szintén olvashattunk a Rákóczi hagyományok felsorolásában.

A település legkisebb iskolájában fordítják a legnagyobb hangsúlyt a helytörténet megismertetésére, megszerettetésére. Számos kirándulást szerveznek az osztályoknak a városban, vetélkedők segítségével mélyítik el a nebulók tudását a település történetével és értékeivel kapcsolatban.

Artézi kút

Már az 1900-as évek elején felvetődött, hogy a könnyen fertőződhető ásott kút helyett fúrjanak egy mély réteg kutat. 1926-ban Simon Mihály akkori főjegyző 7 évi fanatikus munkálkodásának köszönhetően az artézi kút elkészült, a víz magasba szökkent és azóta szünet nélkül adja az egészséges, hideg, tiszta ivóvizet éjjel-nappal. A kút vizét, mely 16oC, megfelelő ivóvíznek minősítették. A kút 105 méter mély, melyből percenként 18 liter vizet nyernek. A város „falu” részén élő lakosok közül nagyon sokan innen hordják az ivóvizet otthonukba.

Gyömrő hivatalos közkútját 2006-ban felújították mindenki nagy örömére és megelégedésére. Lovass István és Czibula Magdolna tervezésében a környezetbe illő ivócsarnokot kapott, melynek átadására 2006. szeptember 1-jén került sor ünnepélyes keretek között. Feltétlenül meg kell kóstolni annak, aki arra jár!

Röviden nézzük meg, mit is jelent általánosságban az artézi víz kifejezés!

A felszín alatt nagyobb mélységben, vízzáró rétegek között elhelyezkedő, nyomás alatti víz. Ha a felette levő rétegeket fúrással áttörjük (artézi kút), a víz a nyomás hatására a furatban felemelkedik; ha a terepszint fölé emelkedik, akkor pozitív, ha alatta marad, akkor negatív artézi kút a neve. Utóbbiakból a víz csak szivattyúzással termelhető ki. A artézi vizet a felette levő rétegek megvédik a szennyezéstől, ezért egészséges ivóvíz. A nagyobb mélységekből fakadó artézi vizet rendszerint meleg (70C0-ot is elérhet), gyakran gyógyhatású. Rendkívül fontos a száraz, rossz vizű síkságok településeinek az ivóvízellátásában, de öntözésre és állatok itatására is használják (Ausztrália). – Magyarországon 1958-ban történt becslés szerint több mint 20 000 artézi kút van. Az első artézi kutakat Zsigmondy Vilmos fúrta: 1867-ben a Margitszigeten (118 m mély, vize 43 C0-os), 1878-ban a Városligetben (970m mély, vize 73 C0-os).

Elnevezését a franciaországi Artois grófságtól nyerte, ahol az első európai artézi kutat fúrták; Kínában és Egyiptomban már az ókorban is fúrtak artézi kutat.

Kossuth szobor

Amit a gyömrői nép féltve megőrzött, amit a hosszú téli estéken nagyszülők hagyományoztak unokáikra, az idők próbakövén csodálatos kincsnek bizonyult. A legenda arról szólt, hogy amikor elbukott a nemzet szabadságharca, és Kossuth Lajos bujdosásra kényszerült, Gyömrőn talált menedéket. Egy itt élő öreg bácsival folytatott beszélgetésem során mesélte el a Kossuth legenda történetét, amelyet ezúton szeretnék tolmácsolni. Elindult egyszer, hogy a legenda gombolyagáról lefejtse a remélt aranyfonalat, az igazságot. Az első nyomra a távoli Zemplén megye levéltárában bukkant. Oda írtak Lengyelországból, hogy keressék meg Zsulavszky Zsigmond nemes urat, Kossuth Lajos húgának férjét egy hivatalos ügy miatt. Pestről hamarosan ment a válasz: a keresett nemes Gyömrőn él, postamester, és gazdálkodó. Innen már kikövezett út vezetett a megoldásra. Kossuth Emília Lengyelországba ment férjhez, ott tüdeje sorvadásnak indult, és a tudós orvosok a cserhátaljai Gyömrő levegőjét ajánlották. Kossuth, aki rajongva szerette testvéreit, kibérelte a Márjásy kúriát, s földeket hozzá. Ettől az időtől kezdve gyakran jött a szekér Pestről a Kőhíd felől, s ha nagy volt a sár, bizony a templom alatt kellett megállnia. A gyömrőiek ismerték, megsüvegelték az éjfekete szakállú hírlapírót, Kossuth Lajost. Amikor letiporták szabadságharcunkat, s ezrek indultak a bizonytalanság és félelem országútjaira, egy este gyalogos vándor érkezett Mende felől falunkba. És alig hallható kopogással bebocsátást kért a szárazmalom gazdájától. Délceg volt a termete, éjfekete a szakálla, tüzes szeme villogott a kályha lángjának fényében – hát azonnal „ráismertek” Kossuth Lajosra. Csak suttogva szállt a hír: itt bujdosik a Kormányzó! Nemzedékek őrizték a titkot, mintha magát Kossuth Lajost őrizték volna. A bujdosó Táncsics Mihály volt, aki önéletleírásában szép szavakkal emlékezik a gyömrői népre.

A faluban található Kossuth szobortól pár lépésnyire volt a kisnemesi kúria, ahol meggyógyult Emília, ahol ki tudja hányszor vendégeskedett Kossuth Lajos. Itt van az egykori szárazmalom udvara, kapujáróján még ott fekszik egy ősi őrlőkő…

A Kossuth szobrot elhagyva a Mendei úton továbbhaladva lassan elérünk a város jelenlegi központjához. A Táncsics Mihály utat elérve forduljunk rá Gyömrő egyik fő útjára, melyen végighaladva megközelíthető a városmag.

Telepi rész

A másik, ún. „telepi” rész, amely több mint 100 éve vette át a központi szerepet és itt csoportosulnak a különböző intézmények, hivatalok, üzletek.

Még mielőtt bemutatásra kerül ez a városrész, javaslom, tekintsük át a „Falu” terjeszkedésének történetét és egyben a „Telep” kialakulását.

Az 1800-as évek második felében újabb fellendülés volt tapasztalható. A „Falu” magjától (mai Csillag-csomópont - körforgalom) 3 irányba kezdtek kiépülni az utca- és házsorok. A mai Lengyel utca kiágazásánál alakult ki egy újabb központ. Itt nyitották meg 1870-ben a posta és távírdát, később itt kezdték el építeni a malmot (1890). E helyen létesült a település első gyógyszertára is 1908-ban.

A környező hatalmas terület – a vasúton túlig terjedő több mint 1000 holdas – az Aprófa nevet viselte az 1800-as években. Feltételezhető, hogy a rajta levő alacsony, bozótos erdőről nevezték el. Alig volt megművelhető része. E terület táján létesült 1890-93. között a téglagyár.

Az 1871-ben Pest, Buda, Óbuda egyesítésével létrejött fővárosban sok százezer helybeli és vidéki talált munkát az építő- és gyáriparban.

1882-ben megnyílt a Budapest-Szolnok vasútvonalon fekvő Gyömrő nevű vasúti megálló. A vasút fejlesztése következtében egyre többen költöztek Gyömrőre – ez a jelenség egyébként általánosságban megfigyelhető a Pest megyei települések nagy részén. Az építési telkek viszonylag olcsók voltak és a ház körüli zöldség- és gyümölcstermesztés, a kisállattartás könnyebb és olcsóbb életvitel biztosítottnak tűnt. Ennek következtében a szabad telkek gyorsan elkeltek és telekhiány lépett fel.

Ennek felismerése a gyömrői földbirtokosok közül Gyömrőy Aurélt – akinek téglagyára és bérbe adott malma volt – arra késztette, hogy a család jelentős területű birtokából 1 000 katasztrális holdat házhelyeknek alakítson és értékesítsen. 1903-1904-es éveket írunk.

Ekkorra datálható a telepek kialakulása.

A Mária-, Erzsébet-, Klotild- és Horváth elnevezést kapták az egyes telepek, melyeken összesen 2 945 telket alakítottak ki. Az utcákat fásították, de járdát illetve árkot nem építettek. A telkek egy részére gyümölcsfacsemetéket ültettek.

Kedvcsinálóknak néhány mintaházat építettek minden telepen.

Elsősorban a Pestről vagy máshonnan ideköltözők, az itt letelepedni szándékozók és az innen Pestre bejárók vásároltak telket: zömében munkások, közalkalmazottak, tisztviselők – részletre. Voltak kereskedők, üzemtulajdonosok, akik nyári lakást építettek fel a vásárolt telken. Voltak olyanok is, akik befektetés céljára vásároltak 4-5, vagy több, házhelyet, majd később eladták azokat.

A parcellázási folyamat 1930-ra fejeződött be.

Telepi Temető

A Mendei út és a Táncsics Mihály út sarkán található a Telepi temető.

Az Erzsébet-, Mária- és Klotild-telep egyre népesebb lakossága a századforduló óta új temetőt igényelt a település. Ez már nem tagolódik felekezeti szempontok szerint.

Új Telepi Temető

Az „Új telepi temetőt” keleti irányban a Táncsics Mihály út – Mendei útról nyíló – folytatásaként a Farkasdi út végén találhatunk. Itt, a virágos hantok között járva, valósággal magához vont bennünket idősebb Pál Mihály, országosan tisztelt szobrászművészünk síremléke. Az egyszerű-nagyszerű remeket a „Mesztró” fia, ifjabb Pál Mihály alkotta. Földi létünk megkapó kifejezése ez a mű: a küzdő ember diadalmas képe-mása” Az egyedi szobor üzenete, a sírok világában egyetemes jelentésűvé nő.

Jézus Szíve Római Katolikus Plébániatemplom

A telep felépülésével a meglévő templom szűknek bizonyult, ezért elhatározták, hogy új templomot építenek.

A templom építésének gondolata az 1910-es évekre nyúlik vissza, azonban érdemben csak Prause József plébános gyömrői működése alatt vált valóra.

Ő 1929-ben először a kultúrházat építi fel, itt tartották az istentiszteletet a templom felépüléséig.

A templom terveit Lechner Lóránt készítette. 1935-ben gróf Széchenyi Gyula építési vállalata elvégezte a statikai számítást és elkészítette a költségvetést és a részletterveket.

A kivitelezési munkák levezetésére Horváth Imre és Schulok Mihály kaptak megbízást.

A kitűzés 1935. januárjában, az első kapavágás 1935. február végén megtörtént. Az alapkőletétel nem sokkal később 1935. október 13-án volt.

1938-ban az építkezés folytatására kiírt pályázaton Hajagos Andor nyerte el a munkát. Az asztalos szerkezeteket Dochnál Dezső és Schrauf József készítették, a villany-szerelést Fürtös László. Az oltár és az egyéb műkő munkák Szabó László műve. A színes üvegablakok elkészítésével Palka Józsefet bízták meg. Az ablakokat szponzorálók nevei szerepelnek az üvegeken.

Az építés 1938. szeptember 11-én a templom felszentelésével befejeződött.

Az anyagi körülmények miatt az eredetileg tervezetthez képest elmaradt a két torony és a köztük lévő rész felépítése. A templom a mai napig így áll.

1954-ben orgonát kapott a templom, 1954-55-ben karzat épült, mely id. Pál Mihály munkája. 1959-ben az áldoztató-rács helyett műkő mellvéd készült, a domborműveket szintén id. Pál Mihály készítette.

A templombelsőt 1955-ben Szilágyi Lajos festette ki. Az új liturgikus teret 1979-ben alakították ki.

Az ideiglenes harangtorony 1981-ben készült Percel Dénes tervei alapján.

A templomnak az eredeti terveknek megfelelő befejezése a mai kor embereinek feladatává vált. A gyömrői római katolikus közösség elhatározta, hogy a templom befejezésének munkálatait az anyagi segítség függvényében elindítja. A Jézus Szíve Római Katolikus Plébániatemplom méltó befejezése Gyömrő ügye, mint ahogy annak idején az egész lakosság felekezetre való tekintet nélkül összefogott az építésére. 2005-2006-ban a templom teljes belső felújítása elkészült. Most még szebb pompában várja a híveket napról-napra, hétről-hétre.

Itt kell említést tennem a templomban működő Eszterházy Pál Katolikus Énekkarról.

Gyömrőn a történelmi időkre visszatekintve több mint 100 esztendeje működnek színjátszó körök, énekkarok, dalárdák, zenekarok a kultúra szolgálatában. Ezen időszak egyik kiemelt énekkara az Erkel Ferenc nevét viselő gyömrői férfikar volt 50 éven át. Városunk zenei és énekkultúrájának művelői napjainkban egyre gyakrabban lépnek a közönség elé. Nincs ez másképp kórusunkkal sem.

Az énekkar 1995 őszén alakult 5 lelkes fiatal kezdeményezésére Novák Gyöngyi, helybéli pedagógus – hitoktató, vezetésével. Eleinte zsoltárokat és kisebb két-szólamú műveket énekeltek. A már létszámban is megnövekedett énekkart Kéri Béla és Barabás Miklósné kántor vezette. A helyi szolgálaton kívül meghívásokat kaptak és kapnak a környékbeli templomokba is, illetve két alkalommal részt vettek a váci egyházmegyei kórustalálkozón is. A kórus 1996-ban vette fel jelenlegi nevét, és azóta Eszterházy Pál Katolikus Énekkarként ismernek bennünket. Sokak számára ismeretes, hogy a névadó, Eszterházy Pál Magyarország nádora volt, egyben zeneszerző, legfőbb műve a Harmónia Celestis, mely a magyar barokk zeneművészet egyetlen európai rangú emléke.

Ekkor vállalta el a karnagyi teendőket Bagóczky Tamásné, aki hosszú éveken át áldozatos munkával vezette a kórust. A kórust egy rövid ideig Angyal Jenőné vezette, majd a karnagyi teendőket 2006. szeptember 1-jével Tarnóczyné Varga Csenge vette át. 2007-től pedig Gálné Mikolai Annamária segítségével bővül a repertoár és fejlődnek az énekkari tagok.

A szentmise szolgálatokon kívül rendszeresen részt vállalnak a városi ünnepeken, ökumenikus alkalmakon, s évek óta önálló koncertekkel is fellépnek. Ilyen például – a már említett – II. Rákóczi Ferenc gyömrői beszédének emlékére évenként megrendezett Országos Rákóczi Napok keretén belül a falusi Nepomuki Szent János Római Katolikus Kápolnában adott nagy sikerű ünnepi hangverseny.

Aradi Vértanúk Emlékműve

Az Erzsébet tér központjában foglal helyet az immár jeles múltú Eskü tér. A II. Világháború előtti időktől a település futball pályája volt az ötvenes évek derekáig. A hatvanas évek elejétől néhány éven át keddenként a piacnak adott helyet, ezért még jóval később is keddi piactérként emlegették az emberek. A piac elsorvadása után hosszú évekig különösebb szerepet nem töltött be, egyedül az Erzsébet utcai iskola diákjai tartották itt jó idő esetén a testnevelés órákat.

A teret déli oldalról határoló Nefelejcs utca aszfaltozásakor a gyalulásból felhalmozódott földet a téren gyűjtötték össze ideiglenes jelleggel, de egy leleményes egyén kapott az alkalmon és a földhányást egy szánkózó dombbá alakítatta. A domb a mai napig is egész évben idecsalja a télen szánkózni, nyáron a kerékpárral ügyeskedni vágyó gyerekeket.

Hozzávetőleg ebben az időben kelt életre az azóta legendás hírűvé vált Eskü téri közösség éveken át virágzó rendezvénysorozata. A 13+1 fős, alulról szerveződött sport- és szabadidős programokat szervező baráti kör nemes célokat tűzött maga elé és nagy érdeklődésre igényt tartó programokkal állt elő. Az összefogás eredménye képpen hamarosan komoly infrastrukturális fejlődésen ment át a tér. Közvilágítás került a térre a szabadtéri színpad és az időközben létrehozott aszfaltozott sportpálya megvilágítására, labdafogó kerítés épült a pálya köré, vízhálózat született a nagyszabású rendezvények vízigények kielégítésére. Ez által adva volt a lehetőség nagy érdeklődésre számot tartó, nagy létszámú események lebonyolítására, mint például a március 15-i vers- és prózamondó verseny és ünnepség, majális, Szent István napi kenyérszentelés, emlékezés az aradi vértanúkra.

A domb déli oldalán kialakított kegyeleti helyen létrehozott emlékmű elkészülésének első szakaszában a 4 méter magas kopjafát állították fel. A helyi tanács erkölcsi és némi anyagi támogatást nyújtott a közösség számára. Évről-évre ismétlődtek és gazdagodtak a színes rendezvények. Szinte egész évben pezsgett itt az élet. Végül a nagy érdeklődésre való tekintettel a település központi rendezvényei is a téren kerültek megrendezésre.

A térnek azonban még mindig nem volt neve. Ezért a kis közösség a tanács utólagos hozzájárulásával a történelemkönyvekben nem említett magyar vezérről, Esküről nevezte el. Néhány sikeres év után a történelem kereke fordult, és ez a fordulás más szemléletet hozott.

Néhány év elteltével azonban újra megmozdult valami: az aradi vértanúk tiszteletére emelt emlékmű létrehozásának második üteme is megvalósult. Új lendülettel, elemi erővel indult meg a munka, melyhez komoly anyagi támogatás is járult, és 1999. október 6-án korhű történelmi játék kíséretében felavatásra került az új, több mint 3 méter szélességű tabló, melyen az Aradon kivégzett 13 magyar honvédtábornok, és Batthyány Lajos fából faragott dombormű portréja található, némán hirdetve a magyarság szabadságvágyát és hazaszeretetét.

Evangélikus Templom

A feljegyzések szerint II. József türelmi rendelete alapján 1781. évben másodszor újjá alakult Péteri evangélikus egyházközséghez csatolták a Gyömrő, Mende, Monor, Üllő és Vasad községek evangélikusait.

A gyömrői evangélikus egyház hívei számának alakulására vonatkozó feljegyzések szerint itt 1870-ben 32 fő, 1910-ben 108 fő, 1939-ben a Pest Megyei Adattár szerint 407 fő vallotta magát evangélikusnak.

A gyömrői evangélikusok számára 1910. évben is a Péteri evangélikus temploma állt rendelkezésre. Majd a mendei egyházközség önállósodása után a mendei egyházközség lelkészei látják el Gyömrőn a lelki szolgálatot. Két lelkész nevét ismerjük, Droba Márton és Detre László.

A gyömrői evangélikus lakosoknak nagy kívánságuk volt, hogy a községen belül önálló egyházközséget alakíthassanak és saját lelkészük legyen. Az önállósodás előtt már megkezdték a templom építését, mely közvetlenül a II. Világháború befejezését követően kezdődött gyakorlatilag. Helyi források alapján mintegy 500-550 fő adakozott a templomépítésre és ezeket nevezték meg evangélikusoknak, hogy ezzel is növeljék az önálló egyházközség megalakításának lehetőségét.

A községben végső soron 1948. évben vált önállóvá az egyházközség. Az első lelkész Virág Gyula nagytiszteletű úr lett.

A templomépítésben nemcsak evangélikus hitűek segítettek, hanem más felekezetekhez tartozó személyek is. A templomépítést nagyban nehezítette, hogy a háborút követően az anyagbeszerzés nem volt problémamentes, és sok esetben kénytelenek voltak használt anyagot beépíteni. 1950-ben vált olyanná a templom épülete, hogy ott istentiszteleteket meg lehetett tartani.

A templomépítés szerteágazó szervezésében és a munkák irányításában Virág Gyula lelkész kiemelkedő munkát végzett. Az egyház tagjai közül kiemelkedő volt Garamszegi János betonelemeket gyártó kisiparos, akinek emlékét a templomban márványtábla őrzi. Meg kell említeni dr. Balogh Sándor volt körzeti orvost is, aki ugyancsak jelentős anyagi segítséget adott az építkezéshez.

A templom belsejében egy ugyancsak márványtábla őrzi Kapitány Erzsébet emlékét, aki ugyan református vallású volt, de az egyházat magáénak vallotta és lehetőségéhez mérten messzemenő támogatást nyújtott az egyházközségnek.

A templomépítést megelőzően az egyházi szertartások a jelenlegi központi orvosi ügyelet épületében, az akkor még Irányi utcai általános iskolának nevezett épület nagytermében voltak vasárnaponként. Az istentiszteletek megkezdése előtt történt az oltár felállítása egy hozzátartozó kellékeket tartalmazó ládából elővéve. Ez a láda állandóan az iskolában volt.

A templom építése, illetve ma már felújítása kis lépésekkel folyik és folyamatos. A templom harangját az 1950-es években az államosított Pesti evangélikus gimnáziumból kapta. 1960-as évek elején elkészült a parókia épülete is.

Jelenleg a település lakossága közül az evangélikusok száma alig éri el a 100 főt. Ennél is kevesebb az istentiszteleteken résztvevők száma.

Az utóbbi években jelentős fejlesztések valósultak meg, melyekben komoly munkája van Dr. Foltin Brúnó tiszteletes úrnak:

– harang automatizálása

– gázfűtés bevezetése, mellyel megoldottá vált a templom téli használata

– világítás korszerűsítése

– új bejárati kapu elkészülte

Az egyháznak jelenleg fontos feladata, hogy a településen élő evangélikus családokat megnyerje és visszahívja őket a gyülekezetbe.

2008-ban újabb „fejlesztés” volt. A templom épülete előtti kertben egy rózsalugast adtak át, mely dr. Foltin Brúnó keze munkáját dicséri. Az alkotáson megjelenik a négy evangélista attribútuma (Máté – angyal, Márk – oroszlán, Lukács – ökör, János – sas) és a töviskoszorúval „megkoronázott” Megváltó arcán mégis derű fogadja a lugas alatt áthaladókat és a templomba betérőket.

Szabadság tér

Az 1904-es megkezdett parcellázások során a betelepülők létszáma lassan jóval túlhaladta a falu lakosságának népességét, így a település súlypontja eltolódott a faluból a telep felé.

1934-35-ben felépült a régi téglagyár helyén a Járási Főszolgabírói Hivatal. Az épülőfélben lévő hivatal előtt felavatták az Országzászlót. A térnek a rendezése már kezdte mutatni, hogy a járás székhelyének közigazgatási központja szép környezetbe kerül.

Polgármesteri Hivatal

A számos átmeneti megoldás után világossá vált, hogy egy sokkal nagyobb és kifejezetten hivatali célokra tervezett épületet kell létrehozni.

Megbízták Imrényi Imre építészmérnököt, aki romantikus – szecessziós stílusú homlokzattal, a bejáratnál oszlopcsarnokkal és tágas lépcsősorral tervezett egy olyan épületet, ami hosszú évtizedekre megoldotta a problémát.

Az épületet Juhász Pál építőmester kivitelezésében még ma is láthatjuk.

1998-ban elhatározta az akkori önkormányzati testület, hogy az 1966-ban kifejezetten irodaház céljára épült és 1992-ben megszűnt Építőipari Vállalat felszámolása során 1994-ben megvásárolt ún. TÖVÁLL épületbe költözik a Polgármesteri Hivatal nagyobbik része. Ebben az épületben működik a kistérségi szerepet is betöltő Okmányiroda.

Petőfi Sándor szobra

A Polgármesteri Hivatal bal oldalán található Petőfi-szobrot Gyömrőn 1974. március 15-én avatták fel, a monori járás kiemelt ünnepségén, ifjabb Pál Mihály szobrászművész alkotását. Az akkori ünnepséggel egyben a 700 éves fennállását ünneplő Gyömrő jubileumi eseménysorozata is megkezdődött. Az ünnepség részeként a nagy múltú helyi Erkel Ferenc munkakórus adott sikeres hangversenyt. Piszkei mészkőből faragta a művész.

Díszkút

A művész 1998-ban kapott felkérést az akkor még község vezetőségétől, a gyömrői Községháza (ma Városháza/Polgármesteri Hivatal) előtt lévő kör alakú vízmedencében elhelyezendő szökőkút plasztikájának megtervezésére. A medence – melynek közepében kőből rakott kis emelvény csövéből vízsugár lövellt ki –, 1946-ban került erre a helyre a Teleki kastély parkjából. A felkérést követően két terv készült, amelyekből a gyömrői Önkormányzat Képviselő Testülete a később megvalósítottat választotta.  A szoborterv az 1900-as évek elején parcellázások nyomán kialakított telepeknek kívánt emléket állítani.

A terv készítése közben az alkotó fokozottan figyelt arra, hogy a szobor méretében és jellegében – a felvállalt téma megvalósítása mellett – térhatásában és méretei megválasztásában alkalmazkodjon környezetéhez, elsősorban a mű főnézetének hátterét képező Község-/Városháza jellegzetesen szép homlokzatához. Az épület főhomlokzata középrizalittal ékesített, melynek oszlopsora és timpanonjának íves záródása szinte kötelezővé tette a medence körívét követő hengeres tömegben való komponálást, amelyben a telepeket allegorizáló nőalakok megformálását a hátteret képező oszlopok formarendjével rokonította ifjabb. Pál Mihály, a remekmű alkotója.

Az épület jellegzetes íves felső lezárását a kompozíció közepében elhelyezett fa motívum íves záródásával megismételte. A szoborcsoport megválasztott méretének arányával a mögötte álló impozáns épület fentebb említett jellegzetes és meghatározó homlokzatához kívánta alkalmazkodni, ezzel szeretett volna az együttes harmonikus térhatást megvalósítani. Az épület és a szobor félköríves erővonalait a kőmedence kávájának széléről a középpont felé irányuló vízsugarak látványosan felerősítik. A Díszkút tematikája a közigazgatási szempontok szerint kialakított „telepek” betelepült lakóinak életérzését sugallják, s így őrzi emléküket. A nagy kertek lehetőséget nyújtottak megművelésükre és állatok tartására is, ami felszabadult életérzést eredményezett számukra.

A Díszkút kompozíciójának közepében egy fa áll, emlékeztetve arra, hogy a „telepek” területét korábban összefüggő erdőség borította. A fa árnyéka alól, – mintegy kilépve az erdőből – kilépnek a telepeket szimbolizáló nőalakok: Mária, Klotild és Erzsébet. A megszemélyesített nőalakok a megtalált harmonikus természeti környezet ajándékait tartják a kezükben: a szőlőt, az egészséges gyermeket, aki a vízközelségre utalva hallal játszik. „Erzsébet” lábához kutya simul, mely motívum egyben a megtalált otthonhoz és a derűs életérzéshez való hűséget is szimbolizálja. A nőalakokon kívül – a Díszkút negyedik oldalán – a korán ébredő kakas látható, mely tiszteletadás az ősi „Falunak”, melynek lakói legkorábban érkeztek, több mint 700 éve. A kakas felekezeti szimbólum is, mely utal arra, hogy az ősi falu közel fél évezreden át hű maradt református hitéhez. A „kakas” szembe fordul az immár Városháza bejáratával és figyelmezteti a mindenkori önkormányzat képviselőit, hogy Gyömrő érdekeit és értékeit képviselve korán keljenek. A Díszkút avatási ceremóniája egybeesett 2001. augusztus 20-án Gyömrő várossá avatási ünnepségével.

Dózsa György szobra

A Polgármesteri Hivatal jobb oldalán található szobor az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelésnek állít emléket, melyen jó néhány gyömrői jobbágy is részvett.

II. Rákóczi Ferenc mellszobra

A Szabadság tér legújabb ékessége a Polgármesteri Hivatal két (A és B) épülete közötti részen található. 2005. július 2-án került felavatásra szintén II. Rákóczi Ferenc gyömrői beszédének 300. évfordulójára. A bronzba öntött mellszobornak – mint minden műalkotásnak – úgy ennek is a környezetbe kell illeszkedni, hiszen ott áll majd a helyén, s ott szemlélhetik százan, ezren akár naponta is. De nem szabad, hogy elnyomja sem a környezetét, sem a szemlélőjét, hanem emberi léptékűnek kell lennie. Olyannak, hogy magunkénak érezhessük. Szinte beszélgethessünk vele mindannyian, akik a szobor előtt elmegyünk, vagy megállunk néhány pillanatra. Érezzük meg a kisugárzást. Olyannak lássunk, mint amilyen volt, amíg élt, cselekedett a szabadságharc Vezére akkor, amikor Gyömrőn járt.

Ifjabb Pál Mihály Munkácsy-díjas gyömrői szobrászművészünk alkotása embermagasságú – minden felesleges sallangtól mentes – alapzaton álló bronzszobor a Nagyságos Fejedelmet 29 éves korában ábrázolja. Akkor, amikor 1705-ben Gyömrőn megrázó, egyben lelkesítő beszédet intézett fáradt, kedveszegett katonáihoz, tudtukra adva, hogy minden őértük történik. A harc nehézsége, a családtól való elszakítás fájdalma, a küzdelem nem másért, hanem a hazáért, az önállóságért, a nép felemelkedéséért van. Szinte halljuk dörgő, egyúttal szeretetteljes hangját.

A szobrászművész által megmintázott, távolba tekintő szemei látják, hogy az általa vezetett szabadságharc jogos. Érzi, hogy a forgandó szerencsével járó küzdelmek sikereket hozhatnak, ha azt lelkesedéssel vívják. Ő maga nem saját szándékából, hanem felkérésre vállalta a felkelők, a kiképzetlen, de fegyvert ragadó pórnép vezetését, mert látta az évszázados török elnyomás alól felszabadult magyar nép újabb nyomorúságát. Ez is benne van a tekintetében. Nem született katonának, bár fejedelmi vér csörgedezett ereiben. Nem is szerzett katonai kiképzést, de része volt a várostrom viszontagságainak már kiskorában édesanyja, Zrínyi Ilona oldalán Munkács várának védelmében. Megismerte a tábori életet és a csatazajt nevelőapja, Thököly Imre harcaiban. Most Ő a vezér, de polgári ruhában jár. Mellét nem díszítik kitüntetések, mert nem elismerésre vágyik. Népe, hazája iránti szeretetből teszi azt, amit – úgy érzi – tennie kell. Az akkor szokásos föveg sem utal arra, hogy ő a felkelők és a szabadságharc vezetője. A határozottság és a jóság egyszerre jelenvaló a pillantásában. Tekintetében az is benne van, hogy sajnál minden csepp vért, ami népe fiainak vérző sebeiből a haza földjére hull, ha nincs haszna ebből a hazának, nincs kellő eredménye a küzdelemnek. A művész által megjelenített arckifejezése, pillantása, fejtartása, nemes vonásai jelzik elhivatottságát. Ő az ország leggazdagabb főura, harmincegy vár tulajdonosa, sok százezer hold föld birtokosa. Százezernyi jobbágya van, de minden vagyonát a felkelés sikeréért, népe javára áldozza. A felkínált koronát nem fogadja el, mert nem magára, hanem népére gondol és cselekszik.

Nyugodt tekintete sugározza, hogy megfontolt, elhatározása végleges, őszinte és megmásíthatatlan. Bízik a győzelemben. A küzdelem célját tekinti, s nem kíméli magát. Nem mérlegel. Cselekszik. A legjobb szándékkal, a legjobb tudása szerint. És hittel, ahogyan jelmondatában is áll: „Cum Deo Pro Patria et Libertate”, „Istennel a hazáért, és a szabadságért”. Szűz Mária képével lobogóján. Imával és kegyességgel.

Országzászló

A gyömrői Országzászló a Történelmi Magyarországra emlékeztető szimbolikus jel, mely félárbocra eresztett lobogójával ébren tartja a trianoni békediktátum nemzetünket sújtó fájdalmas emlékét. A Főszolgabírói Hivatallal szemben, ezen a helyen 1934-ben felállított alkotást Hargitai Jenő helybeli iparművész tervei szerint Juhász Pál gyömrői okleveles építésszel és társaival közadakozásból létesítette a Gyömrői Ereklyés Országzászló Bizottság. A II. Világháborút követő időkben előbb átalakított, majd lebontott helyére az újjáépítést az építész unokája, Molnár Pál kezdeményezte és a Gyömrőért Baráti Kör felkarolta. Az Országzászló 1998. augusztus 20-ára – Szent István király ünnepére – készült el. Az újjáépítést Gyömrő Nagyközség Önkormányzata, valamint a helyi vállalkozók és polgárok adományaikkal (zászlójegyek), munkájukkal támogatták. A gyömrői művészek javaslatára és közreműködésével, számos közszereplő és a Gyömrőért Baráti Kör munkájával az eredeti műhöz hasonlóan romhányi kőből faragták ki és állították fel.

Főszolgabírói Hivatal

A közigazgatás átszervezése és fejlesztése során 1912-ben létrehozott Gyömrői Járás székhelyén lakott és működött a járási főszolgabíró és hivatala. Első épülete a faluban az Artézi kút mögötti mai óvoda mellett lévő épület volt. Irodája a községháza egyik helyisége lett. Amint kiépült a telepi rész, a megnövekedett feladatokhoz már szűk volt az addigi helyiség. A telep közepén rendelkezésre állt kellő térség és lehetőség volt egy megfelelő, kifejezetten Főszolgabírói Hivatal célra tervezett impozáns épület elhelyezésére. Tervezője szintén Imrényi Imre budapesti építészmérnök volt. Kivitelezője Juhász Pál neves helybeli építési vállalkozó, aki nagyon sok házat, iskolát, egyesületi épületet készített. Ettől kezdve előbb átmenetileg vegyes volt az épület felhasználása, később gimnázium működött négy évig. Ennek megszűnése után általános iskola lett az épület, és a közelében épült fel a központi iskola, a mai Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola néhány tanterme található az épületben, illetve itt működik az iskolafogászat is.

Az épület homlokzatát nem régiben teljesen felújították, és szinte régi pompájának örvend napjainkban. Az épület falán található egy márványtábla, mely a Gyömrői Járás területén 1945. tavaszán történt politikai gyilkosságok áldozatainak állít emléket. Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola. Az iskola kapcsán nézzük meg először a gyömrői iskolákról fontosabb tudnivalókat általában, ugyan néhány esetben már tettem említést róluk. Már a XVIII. század elején református iskola működött. A XIX. század elején – a feljegyzések szerint – igen nevezetesek Gyömrő iskolái. Itt élt és tanított Bátky Károly tanító, neves pedagógia író, aki 1821-ben kiadta az „Elemi Olvasókönyv”-et, mely 25 kiadást élt meg. Egy évszázadon át református és katolikus iskolába járhattak a tanulni vágyók (Ófalu), később 1910-ben megépítették az Irányi utcai iskolát (ma az Orvos Szövetkezet épülete). 1912-ben még 2 iskolával bővült a gyömrői iskolák száma (Ófalu, Kossuth Ferenc utca). 1927-28-ben megépítették a Klotild-telepi (Csokonai utca) és Erzsébet-telepi (Erzsébet utca) iskolákat, 1929-ben pedig a Mária- és Erzsébet-telepi óvodákat.

Az I. Világháború után polgári iskolákat alapítottak. Így jött létre 1920-ban a Polgári Fiú- és Leány Iskola, melyet a kántorlakásban helyeztek el (Ófalu). Mikor már több osztály indult, a fiú iskola részére 1925-ben az egyházközség megvásárolt 110 millió koronáért egy épületet (Deák Ferenc utca), itt helyezték el a fiú iskolát. 1933-ban és 1944-ben a polgári leány iskolát is bővítették. Más vidékekről is jártak ide iskolába tanulók, a ‘40-es években több, mint 400-an.

Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola

Gyömrő legnagyobb létszámú iskolája, tanulóinak létszáma 800 fő körül van. A központi iskolán kívül hozzátartoznak még: az Erzsébet utcai és Csokonai utcai épületek. Első épületét 1910-ben építették (ma Orvosi Ügyelet épülete), második épületét 1937-ben építették (Főszolgabírói Hivatal épülete volt), az Erzsébet és Csokonai utcai iskolák épületei pedig 1928-ban épültek. A központi épület a legfiatalabb épület, melyet 1987-ben építettek, a mellette álló Sportcsarnokot egy évvel később 1988-ban építették.

1995. januárjában – névadó ünnepség keretében – az intézmény a Weöres Sándor Általános Iskola nevet vette fel. A névváltoztatást, a hagyomány teremtését minden, az iskolával kapcsolatot tartó személy segítette. Különösen értékes segítséget kapott az intézmény dr. Záholyi Aladár úrtól, aki Weöres Sándorral kapcsolatos személyes élményeit és kincset érő írásos visszaemlékezéseit adományozta az iskolának.

1996. szeptember 1-jétől bővült az intézmény feladatköre. Ettől az évtől – település szintű feladatvállalással – zeneiskolai képzés és iskola-előkészítő, fejlesztő képzés folyik az iskolában a tanköteles korú tanulók bevonásával. A név ismét megváltozott: Weöres Sándor Általános Iskola és Zeneiskola lett. Időközben tágult a profil. Belépett a képbe a néptánc oktatás is. A „néptáncos” gyerekek – minden szerénytelenség nélkül – a világ bármely színpadán megállnák helyüket színvonalas és bő repertoárjukkal.

WSÁIMI pedagógusai mindig nagy hangsúlyt fektettek a tehetséges gyerekekkel való foglalkozásra, közben egyre erőteljesebben fogalmazódott meg az az igény, hogy tudatosabban, szakszerűbben kellene támogatni, segíteni, fejleszteni tehetséges tanulókat az iskola falai között. Éves munkatervükben mindig szerepel a versenyekre való felkészítés, versenyek szervezése, lebonyolítása, műsoros rendezvények szervezése, ahol lehetőséget kapnak a tehetséges tanulók a bemutatkozásra, néptánc bemutatók, zeneiskolai koncertek, kézműves szakkörök, táborok megvalósítása, nyílt napok rendezése. Kiemelten foglalkoznak a tanítás tanítása, a matematikai logika, a szövegértés, az önismeret fejlesztésével, a kortársi kapcsolatok ápolásával, a kommunikációs képesség javításával.

Tó-Fürdő

1869-ben Gyömrőy Tiboré a terület. Fia Gyömrőy Aurél 1890-ben gőztéglagyárat és -malmot épített, mely 66 lakosnak ad munkát. Ekkor kezdetét veszi Gyömrő iparosodása. (jó minőségű téglát gyártanak.) Majd Gr. Teleki Tiborral keskeny nyomtávú vasutat (1893) építenek a téglagyár és a Vasútállomás között. A kisvasút a mai Szt. István út helyén vezetett a fővonalhoz. A 12. sz. őrháznál rakodóval csatlakozott hozzá. Gyömrő gyors fejlődésnek indult.

Akkor még nem létezett egyik telep sem. Az egészet Aprófa elnevezésű erdő borította.

1920-as évek elején Gyömrőy Aurél téglagyárát elöntötte a földből feltörő víz, a téglagyárat lebontották, helyén tó keletkezett, melynek gyógyhatását (érelmeszesedés és reuma ellen) dr. Okolicsányi Kuthy Dezső orvos (Bécsben született 1869-ben, Budapesten végezte tanulmányait. A bécsi és a torontói egyetemen is dolgozott) felismerte, a területet megvásárolta és strandfürdőt nyitott. A Strandfürdő Gyömrő fejlődésének új lökését adott. Sorban épültek az üdülőházak, éttermek, cukrászdák, sportpályák. Hétvégéken külön vonatok (filléres vonatok) indultak a fővárosból, melyek az üdülőket és fürdőzőket szállították Gyömrőre az IBUSZ kezdeményezésnek köszönhetően. 1923-ban Gyömrő még egy vasúti megállóhelyet kapott Gyömrő-Tófürdő néven.

A víz enyhe rádium kisugárzása által érelmeszesedésre és reuma ellenes gyógyhatású. Nyáron 26-28oC-ig is felmelegszik, főleg a sekélyebb részeken.

2004-2007 között az országban szinte egyedülállóan a település szívében található Tó-Fürdő teljes mértékben felújításra került. Környezetét megújították, virágok és kis cserjék díszítik a környezetet. A tó körül kikövezett útvonalon lehet kellemes sétát tenni. A fürdőzni vágyókat számos szolgáltatás várja, mint például kölcsönözhető strandeszközök, széles étel- és italkínálat. Télen korcsolyázásra is van lehetőség.

Szintén kuriózumnak számít a tavon található cocktail körbár, valamint kettő étterem is várja a vendégeket az impozáns és festői környezetben.

KULTURISZT.HU

 Gyömrői Kulturális és Turisztikai Egyesület 2008-ban egy maroknyi lelkes csapat szervezett egy fantasztikus családi napot, melynek kapcsán felmerült, hogy milyen felemelő is adni valamit a kultúrára, kikapcsolódásra vágyó embereknek. – Úgy gondoltuk, hogy itt az ideje tenni valami hasznos dolgot.

Segíthetünk Neked?

  • Kulturális programszervezés
  • Turisztikai információ
  • Rendezvények, Programok

Szabó Zsolt elnök
kulturiszt@gyomro.hu

3+1 ok,
amiért érdemes...

...ellátogatni Gyömrőre!

SZAVAZÁS

Melyik rendezvényünkre látogat
el Ön legközelebb?


FOTÓGALÉRIA

Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok



kulturiszt.hu