Alkotóink
Gyömrői Kulturális és Turisztikai Egyesület

Művészeti élet

Az előzőekből kitűnik, hogy Gyömrő város műemlékekben és -alkotásokban igen gazdag, azonban nagyon sok művész is él ezen a varázslatos településen. Számos szobrászművész és festőművész tevékenykedett a múltban, alkot a jelenben és fog a jövőben Gyömrőn hiszen, a város több híres művésszel büszkélkedhet, sőt egy egész dinasztiával is rendelkezik, akinek művei nemcsak Gyömrőt díszítik, hanem országunk számos települését is.
Először a település művészdinasztiát mutatom be. Köztük vannak szobrászművészek, kerámiázok és festőművészek is.

PÁL DINASZTIA
Idősebb Pál Mihály (1911 – 1971)
Az országos szintű helyi alkotók rajzása idősebb Pál Mihály szobrászművésszel indult.
A Pál család letelepedése Gyömrőn a „Telep” kialakulásához kapcsolódik, ez időben az I. Világháborút megelőző éveket jelenti. Akkoriban történt a Kóczán féle uradalom és dr. Gyömrőy Aurél téglagyár tulajdonos birtokainak lakóhelyekké való szétparcellázása. Itt tehát az „újtelepen” építette föl legidősebb Pál Mihály kőfaragó mester családi otthonát. Gyermeke Mihály még Pesten született, de már 1 éves korában Gyömrőn élt.

Gyermekévei együtt teltek öccsével, Ferenccel. Együtt jártak a helybeli iskolába. Az iskolában kézimunka és rajzkiállításon vettek részt, ahol először mutatták meg a rajzaikat. A polgári iskola után a fiatal Pál Mihály Budapesten az Iparrajz Iskola növendéke lesz. Tanárai: Fülöp Elemér, Ohmann Béla szobrászművészek, rajztanárai pedig Vesztóczy Manó festőművész. Mihály, azaz Miska, hogy becézték az édesapja mesterségét folytatván Budán, egy olasz férfinál, Trinchieri Dánielnél tanulgatta a kőszobrászat művészetét.

Már két gyermek apja, amikor 27 évesen beiratkozik a képzőművészeti Főiskolára. Élete pályájának hűséges támogatója, felesége Aranka asszony. Pál Mihály mesterei a főiskolán: Bory Jenő szobrásztanár és Szőnyi István festőművész. A fölényes műhelygyakorlattal bíró tanítvány, a neves alkotók mellett megszerezte a látás biztonságát és a láttatás törvényszerűségét. 1952-ig a Fővárosi Emlékfelügyeletnél dolgozik. Művészetét egyre inkább méltányolják, kiállításokon megismerik műveit, és számos megbízást kap. A margitszigeti Művészsétánytól kezdve számos település közterén-, középületén díszelegnek a művész alkotásai.

A Pál dinasztia további a tagjai Pál Ferenc (Id. Pál Mihály testvére) és felesége Tarsoly Ilona. A művész házaspár kerámiákat készített, amelyek ország szerte díszítik az otthonokat.

Ifjabb Pál Mihály (Id. Pál Mihály fia) szintén szobrászművész, aki számos helyi műemléket készített. A város parkjában található Díszkutat, Petőfi Sándor és II. Rákóczi Ferenc mellszobrot, a II. Világháborús Emlékművet. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola falán található II. Rákóczi Ferenc domborművet és szintén az iskolában található Rákóczi harangon található arcképmást is ő készítette, ezen felül még számos művészeti alkotás az ő keze munkája.

Felesége B. Szabó Edit nem gyömrői születésű. Az első figyelemre méltó szobra Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonyt ábrázolja. Művei megtalálhatóak ország szerte. Sajnos fiatalon elhunyt.

Gábor Éva Mária Mohácson született. Ott szervezett kiállításokat, de nem csak magának, hanem Pál Arankának és testvérének Ifj. Pál Mihálynak. Ő lesz Ifj. Pál Mihály második felesége, számos művészeti kiállításon vett részt. Országos figyelmet és elismerést keltett homok Buddha-szobraival. A homok a múlandóság jelképe, de ő beleformálja az időt és az örökkévalóságot. Az ő művei is számos településen megtalálhatóak (pl. a szomszédos Üllőn, a Honfoglalás c. emlékmű). Pál Aranka (Id. Pál Mihály lánya) festőművész volt és sajnos ő is fiatalon távozott közülünk. Testvére nagy hatással volt rá. Számos festményt készített, egyik műve a „új telepi” temetőben található. A mű címe Pléhkrisztus. 2000 áprilisában emlékkiállítás volt a gyömrői Művelődési Házban, ahol a festőművész alkotásait állították ki. Ezt az emlékkiállítást 2009. novemberében megismételték, azonban az egy hónapos időszaki tárlaton olyan művek, vázlatok is megjelentek, amelyek eddig a nagyközönség számára nem voltak ismeretesek.

Pál András (Id. Pál Mihály fia) elismert kiváló kőszobrász. Számos esetben együtt munkálkodik bátyával, akinek nagyszerű munkáit míves gonddal és hozzáértéssel teszi teljessé, illeszti bele a környezetbe.

Altdorfer Csaba (Pál András lányának a férje) Tatabányán született, építész, szobrász és neves fotóművész, lánya – Altdorfer Luca – pedig kiváló tehetségű hegedűművész fiatal kora ellenére.

A Pál családról nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy egy igazi művészdinasztia. Jelenlétük a gyömrői közösség gazdagságát jelenti. A településen a Pál családon kívül számos festőművész tevékenysége ismert.

FESTŐMŰVÉSZEK
A festőművészek közül Ballon Józsefet szeretném először bemutatni. Ballon József 1903-ban született. Édesapja módos asztalos mester volt. Kőbányán érettségizett a Szent László Gimnáziumban. 1921-1924-ig az Országos Magyar Királyi Iparművészeti iskola növendéke. Végbizonyítványt díszítő festészet szakon szerzett. Nagy hatással voltak rá főiskolás tanárai. Udvardi Géza, Stein János, és kitűnő művészettörténész Lyka Károly.

1926-tól a Magyar Állami Operaház díszletfestészetéhez szegődött gyakornoknak. 1939-től, mint díszlettervező és festő a Színművészeti és a Filmművészeti Kamara tagja. 1948-ban megszerezte az asztalos segédi minősítést, így díszlettervező lett 1950-ben, az Operaházban, majd a Városi Színház állományában. 1953-ban már Színházak Központi Műterme festő részlegének vezetője. 1963-ban nyugdíjba vonul, és innentől kezdve hódol kedvenc időtöltésének a tájképfestészetnek. Rengeteg képe került külföldre.

Életművét emlékkiállítás keretében tárta közönség elé az idősebb Pál Mihály nevét viselő Baráti Kör a Művelődési házban, 1987-ben, és 2009-ben.

Detzky Júlia Budapesten végezte az Iparművészeti Iskolát. Keramikusként kisplasztikákkal kezdte alkotói munkásságát. Harminc évig dolgozott, mint belsőépítész. Művészetének szép és maradandó emlékeit művelődési és kereskedelmi létesítmények őrzik. Az idő múlásával egyre szívesebben akvarellezett, főleg hazánk régi várait örökíti meg. Életútjának legkedvesebb szakasza mégis a batik képek készítése, amelyeket a messzi keleten Kínában, Indiában, de leginkább Indonéziában készítettek annak idején avatott kezű mesterek. Detzky Júlia nem csupán a keleti technikát sajátította el a batik képek textíliákra alkalmazása során, hanem magáévá fogadta az ősi és népi formanyelvet is.

Fő mondanivalója nem az öncélú díszítgetés, hanem a társas együttlét emberségessé nemesítése. Detzky Júlia nem elégedett meg a maga egyéni sikereivel, szívesen tovább adta mesterségbeli tudását, pl. gyermek-szakkörben vagy előadásában. Idős kora ellenére (88 éves) töretlen lelkesedéssel szervez önálló kiállításokat (pl. Gyömrőn 2007-ben), valamint tart mesterkurzusokat.

Bodócsi Béla Gyömrőn született 1927-ben. 1946-ban felvették a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba. Az érettségi után a Gyárépítő vállalatnál dekorációs lett. Továbbképzésre a Dési Huber István Szabadiskolába járt. Szabadfoglalkozásúként dolgozott. 1988-tól nyugdíjasként tudott foglalkozni többet a művészettel. Ars poeticája: szűkebb hazájában, a gyömrői környezetben érthető, igazmondó, őszinte, jó képeket festeni mások és saját örömére.

Sok kiállításon vett részt Gyömrőn, Budapesten, Vácott, Omszkban és Münchenben is. A Képző- és Iparművészeti Csoport alapító tagja és rendszeres kiállítója volt. Képei eljutottak a közintézményekbe is, de főként magángyűjtőkhöz országszerte. Külföldön Németországban, Spanyolországban és Kanadában is megtalálhatók képei.

Únyi István 1930. január 28.-án született. Rengeteget utazott szerte az országban. Barangolásairól képeiben adott számot, amelyeket szívesen mutatott vendégeinek a műtermében, kiállításain és a tárlatain. Az esztendők múlása egyben a festő művészetének lépésről-lépesre történő előre haladását jelentette. Úgy kezdődött, hogy amikor 1950-ben sorkatona lett, alkalma nyílt rá, hogy a Tiszti házban részt vegyen a Katonai Stúdió munkájában. Kiváló mesterek Szentgyörgyi Kornél, Kurucz D. István keze alatt pallérozkodván portrékat, akt tanulmányokat készített.

Elsajátította közben az anyaggal való bánás műtermi fortélyait, a festék keverés és felrakás titkait. 1958-tól a hadseregben kapott polgári foglalkozást: dekorációkat készített, ez lett a kenyérkeresete. 1954-ben megnyílt Gyömrőn a Falumúzeum, jeles nap volt ez, mert ekkor ünnepelte a község II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a község határában mondott szózatának 250. évfordulóját.

A festő képei itt kerültek először nagyobb nyilvánosságra. Ettől kezdve aztán folyamatosan következtek egyéni kiállításai és csoportos tárlatokon való jelentkezései. Jelentős állomás Únyi István életében a Dél-Pest megyei Nagy István Képző- és Iparművészeti csoport indulása. Jómaga ott volt az alapító tagok sorában. Segít a kiállítások szervezésben, és képeivel gazdagítja a látnivalót.

Emlékezetes volt, amikor 2000. január 28-án Gyömrőn, a Művelődési Házban köszöntötték a művészt a 70. születésnapján és 50 éves alkotói munkássága évfordulóján. A festőművész sajnos 2005-ben 75 éves korában elhunyt. Emlékkiállítása 2008. januárjában volt, születésének évfordulója alkalmából. Felesége és családja nagyon aktívan közreműködött a kiállítás létrejöttében.

KULTURISZT.HU

 Gyömrői Kulturális és Turisztikai Egyesület 2008-ban egy maroknyi lelkes csapat szervezett egy fantasztikus családi napot, melynek kapcsán felmerült, hogy milyen felemelő is adni valamit a kultúrára, kikapcsolódásra vágyó embereknek. – Úgy gondoltuk, hogy itt az ideje tenni valami hasznos dolgot.

Segíthetünk Neked?

  • Kulturális programszervezés
  • Turisztikai információ
  • Rendezvények, Programok

Szabó Zsolt elnök
kulturiszt@gyomro.hu

3+1 ok,
amiért érdemes...

...ellátogatni Gyömrőre!

SZAVAZÁS

Melyik rendezvényünkre látogat
el Ön legközelebb?


FOTÓGALÉRIA

Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok Hagyományörző játékok



kulturiszt.hu